Muzsla Néptáncegyüttes
Bemutatjuk
palóc táncainkat
Fedezzük fel együtt a magyar tánckincset!
#csoorisandoralap #muzsla #pásztó #néptánc
Az 1983-ban alakult
Muzsla Néptáncegyüttes bemutatkozik
#csoorisandoralap
A Pásztói Muzsla Néptánc és Hagyományőrző Egyesület hosszú, eredményes múltra tekinthet vissza. Ez idő alatt számos országba elvitte már hazánk, megyénk, Pásztó jó hírét, színvonalas előadásaival. A Muzsla Néptáncegyüttes 1983-ban alakult. Az együttes legfontosabb célja, hogy bemutassa a sokszínű magyar népzene és néptánc kincset, a népi kultúra értékeit, fontosságát.
Az amatőr csoport igen hamar jó hírnévre tett szert, kivívta a város és a térség elismerését. A gyors fejlődést a rendszerváltás után a támogatások elapadása sem tudta megállítani. S ma a megye egyik legismertebb és legfoglalkoztatottabb együttesévé vált.
Egy-egy koreográfia erejéig szinte az egész, magyarok lakta terület néptánc kincsét be tudja mutatni az együttes. Az autentikus alkotások mellett 2005-ben a Rockballadák c. táncszínházi műsorral lépett a közönség elé az együttes, majd 2018-ban elkészült a Tánc-szeretet c. műsor is.
Évente mintegy 40-50 előadással lép közönség elé az együttes, ezzel aktív motorja Pásztó és Nógrád megye kulturális életének. A színvonalas, folyamatos tevékenység elismeréseként kapta az együttes 2000-ben a Pásztó Kultúrájáért elismerést, majd 2005-ben Madách Díjat, 2019-ben pedig Príma Díjat.
Egy koreográfia karierrje
Rimóc nagy falujában
A Muzsla együttes repertoárján szereplő Bagi táncok „ kiöregedett”.
Palócok lakta területen élünk, ezért „logikus” volt, hogy egy újabb palóc koreográfia kerüljön a repertoárba. Így született meg az elhatározás, hogy rimóci táncokból készüljön el az új tánc.
Előkészületek
Kapcsolatokat kerestünk és építettünk ki a faluban és sikerült egy közös találkozót megszervezni. Az együttesből táncosok és zenészek vettek részt az első találkozón, a faluból idősebb asszonyok és férfiak vártak ránk. Közös beszélgetés, poharazgatás, finom házi sütemények. / Mi mentünk gyűjteni, tanulni, és minket láttak vendégül. / Az est során énekeket, táncokat rögzítettünk felvételeinken, falubeli szokásokról, viseletekről beszélgettünk, és közös táncra is sor került.
Egy újabb gyűjtés során más adatközlőket kerestünk meg, újabb énekeket rögzítettük és a viseletekről is kiegészítő információkat kaptunk. A gyűjtések után kialakult egyfajta elképzelés a rimóci táncokról, összeállt az alkalmasnak ítélt dalok listája és elkezdtük a falu táncának elsajátítását.
Ágoston László
művészeti vezető
Muzsla
Néptáncegyüttes
#csoorisandoralap #muzsla #pásztó #néptánc
A születés
Az előkészületi, felkészülési szakasz után a nyári tábort egy Pásztóhoz közeli településen egy tornateremben tartottuk. A terem egyik végében aludtunk napokon át, a másik végében a színpadot alakítottuk ki.
Az énekek listájából válogatva az előzetes elképzelésből kiindulva készítettük el a lánytáncot. / A faluban szokásos és a régi felvételeken rögzített lánytáncok nagyon egyszerűek voltak. Kevésnek tartottam, így a saját elképzelésem szerint az eredeti anyagra támaszkodva készült el ez a lánytánc. / A verbunk, a lassú és friss csárdás a megtanult lépésanyagból készült. A zenei anyag, a dallamok váltása, mennyisége folyamatos egyeztetés eredményeként állt össze, a koreográfia a helyi adatközlőktől nyert tapasztalatok és „élmények” és persze a több évtizedes táncos múlt eredményeként alakult ki. A nagy „színpad” és az, hogy fentről is rá lehetett látni a koreográfia térformáira, szintén hatással volt a koreográfia kialakítására.
Színpadon az új koreográfia
Ritka lehetőség, hogy 16 párra készül egy koreográfia. Ez volt az együttes történetében is az első ilyen létszámú alkotás. A nagy létszám miatt már az első alkalommal szembesültünk vele, hogy az addig használt színpadon nem fér el az elképzelés szerinti térformákkal a koreográfia.
Az utolsó simítások
A folyamatos gyakorlás, a térformák kisebb korrigálását követően az év végi gálaműsorban mutatta be az együttes az új alkotást.
A bemutatóig eltelt hónapok lázas készülődéssel teltek:
-
Viseletek vásárlása Rimócon.
-
Sarkantyúk legyártatása.
-
Női vállkendők varratása, a táncosok kihímezték az új kendőket, rojtozták.
Amennyire csak a pénzügyi lehetőségeink lehetővé tették, az eredeti viseletek és a kiegészítők hiteles elkészítése után „egészen Rimóci lett” az együttes megjelenésben is, táncban és zenében is.
Az érlelődés fázisa
Ez a szakasz a térformák beidegződéséről, a folyamatok, az énekek stílusos előadásáról szólt. A próbatermi „csiszolgatáson” túl, ahol lehetőség adódott, bemutattuk a koreográfiát, így egyre érettebbé vált az előadása, a közönség részéről pedig jó visszajelzések érkeztek.
A Nógrád Megyei Fesztivál záró programja Bánkon volt. A nézőtérről a közönség fentről rálátott a színpadra, ami a tó szélére épült és hatalmas volt, a környezete pedig gyönyörű. Ez volt az az alkalom, amikor az eredeti térformákat lehetett beállítani, a folyamatok, énekek már rutinszerűen működtek és a palóc életérzés is megjelent.
A koreográfia beérett.
/ Sokan jelezték, hogy ilyen előadásban ezt a táncot még nem látták, szép térformákat fedeztek fel, és az előadás is kirobbanóan meggyőző volt. /
Versenyek
Az első szakmai megmérettetés Szegeden történt. A szakmai zsűritől konkrétan azt tudtuk meg, hogy olyan viselet, amiben táncoltunk, nincs is Rimócon. /Ezt nem árultuk el a rimóciaknak. / Az egyéb észrevételeket csak ködösítésnek tudnám nevezni, semmi konkrét, megfogható észrevétel nem hangzott el.
Telt – múlt az idő, Zakopane-ba kapott meghívást a csoport egy nemzetközi verseny fesztiválra, ahol 12 ország együttese versenyzett. A 12 tagú nemzetközi zsűri a bemutatott versenyprogramot I. díjjal jutalmazta, kiemelve, hogy a Rimóci táncok, a versenyprogram részeként, milyen kimagaslóan jó alkotás. Az emlékezetes siker azonban a több ezres közönség sok percig tartó tapsvihara volt.
Egy évvel később a Beszkidek-i Fesztiválon a Grand Prix díjat kapta az együttes a nemzetközi zsűritől arra a versenyprogramra, aminek szintén része volt a Rimóci táncok.
Elkészülés éve: 2011
Egy ötlet szárnybontogatása majd 10 éves töretlen útja:
A magyarbődi koreográfia születése
Készítette: Hajdara-Herczeg Hajnalka
A falu táncainak rövid leírása
Magyarbőd a mai Szlovákia területén, a Kassa vidéki járásban található község. A leginkább többszólamú dalairól ismert településen élénk hagyományőrzés (vagy inkább megélés, átélés) folyik mind a mai napig. A csak lányok, asszonyok által járt karikázót páros csárdás és fenthangsúlyos friss csárdás követi.
A koreográfia születésének körülményei
Nővéremmel, Mihály Melindával akkortájt együtt voltunk a Muzsla Néptáncegyüttes tagjai. Mindketten néptánc tagozaton végeztünk, így igyekeztünk minél jobban segíteni a vezetők szakmai munkáját, tevékenységét. Látva az erőteljes női gárdát arra az elhatározásra jutottunk, hogy készítünk egy magyarbődi leánykarikázót, amelyet minden vezető támogatott – ekkor került a falu az együttes látószögébe.
A későbbiek során a leánykarikázó ugyan elmaradt, és a nővérem is már elbúcsúzott az együttestől, de bennem megmaradt a táncanyag szépsége, különlegessége, addigi kiaknázatlansága. A felvetődött ötletet, miszerint szeretnék egy magyarbődi páros koreográfiát készíteni, ismételten támogatták vezetőim: ritka dolog olyan csoport tagja lenni, ahol kezdő néptáncoktató szabad kezet kapva készíthet koreográfiát, teljes háttértámogatással.
"Magyarbődbe két
úton kell bemenni"
Muzsla
Néptáncegyüttes
#csoorisandoralap #muzsla #pásztó #néptánc
A táncanyag elsajátítása, valamint a koreográfia nagy részének elkészítése az azévi nyári tábor ideje alatt történt: a koreográfiában részt venni nem volt kötelező, de mégis minden táncos vállalta – ezzel erősítve engem elhatározásomban és szabad áramlást biztosítva ötleteimnek. A műsorszám egy, a mulatságba nótázva érkező csapatot elevenít meg, akik lassú csárdásban kérik fel párjukat, majd egy friss csárdással „rúgják ki a ház oldalát”.
Debütálása előtt (decemberi gálaműsor) mostani férjem (aki akkor még csak kedves barátom volt), Hajdara Tamás jött el, hogy újra felrázzuk a faluról tanultakat: stílusát, lelkületét, lendületét. A koreográfia akkori bemutatása óta a szám az együttes műsorainak szerves része.
Azóta – immár 10 éve – minden húsvéti locsolkodáskor, köszöntésemkor annak bekezdő nótáját éneklik nekem: „Magyarbődbe két úton kell bemenni…” Nincs is ennél nagyobb elismerés.
Néktek emlékszem, szép Gömörországról
Alkotók: Tóth-Kiss Vivien, Tóth László Richárd
Előtörténet
A Muzsla Néptáncegyüttesben nevelkedtünk mindketten és még aktív tánckari tagként, többször is lehetőséget kaptunk koreográfia készítés terén. 2019 –ben elváltak ugyan útjaink , de a kapcsolat megmaradt. 2020 telén Ágoston László az együttes vezetője megkeresett bennünket, hogy szeretne a párosunktól még egy koreográfiát, szintén szabad kezet adva, de ezúttal nem csak táncanyagban, hanem komoly anyagi forrásokat is rendelkezésünkre bocsájtva az új koreográfia ruharendjeihez.
Akkortájt már több, mint másfél éve foglalkoztunk a gömöri táncanyaggal, szerelmesek lettünk úgy a táncba, mint annak viseleteibe, így nem volt kérdés, hogy ezt szeretnénk a színpadra állítani. Ehhez a vezetőség 2.000.000 millió forintnyi anyagi forrást el is különített a Csoóri Sándor Alap segítségével, melyet teljes mértékben a viseletekre költhettünk, ezen tényezőkkel a hátunk mögött szerelmünk a tánccal, viseletekkel és az együttessel összeállt és beteljesedett.
Gömör
[...] A határozott kulturális választónak mondott Sajótól és a Rima völgyétől északra, Gömör magyarlakta tájai domborzatilag hasonlítanak a Mátra és Bükk északi előteréhez, de ez a dombvidék a múlt század végén kevésbé erdősödött, településhálózata pedig sűrűbb. A népi kultúrát formáló tényezők közül szembeötlő a katolikus barkóság szomszédságában a protestáns többség (a magyarok jórészt reformátusok, a szlovákok evangélikusok) és a táj természeti adottságaival összefüggő eltérő gazdasági szerkezet. 1867-ben valószínűleg Csaplovics sokat idézett mondata után fogalmazott a következőképpen Hunfalvy János: „Nem túlzott az állítás, hogy Gömör megye Magyarország kicsinyben”. Nem boncolgatta, mit ért ezen. Nyilván az általa közreadott megyeleírást szánta bizonyítékul.
Újabb negyven esztendő múlva a millenniumi megyei monográfia előszavában Andrássy Géza gróf már így írt: „Mi, gömöriek szeretjük szűkebb hazánkat ’Kis-Magyarországnak’ nevezni, mert ami kincsek hazánk egyes vidékein elszórva találhatók, azok mind megvannak nálunk kicsiben.” Gömörben valóban adva voltak a folyó menti termékeny síkságok, lankák és magas hegyek, kisebb-nagyobb falvak és városok, különféle gyáriparok és bányák, hatalmas erdőségek. Ezek közül a XIX. század első felében a korai iparosodás emelkedett országos hírnévre. „A nemzeti ipart tekintvén, Gömör a legelső magyarországi megyék közt fénylik” – írta Fényes Elek 1837-ben.
Forrás: Kósa László: A „palóc kérdés” és a belső táji tagolódás [a témához tartozó részlet] (in: Kósa László: Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon (1182-1920). Jelenlévő Múlt, Planétás Kiadó, Budapest, 1998.)
